Az ömlesztő hegesztés olyan eljárás, mely által az alapanyagnak a kötés helyével mellette lévő kis részecskét ugyanolyan fémfürdővé olvasztják, melybe a harmadik anyag részt is beleolvasztják, mint például az elektródáknak vagy hegesztőpálcáknak bizonyos részeit. Az így kialakult hegfürdőt egy varrattá dermesztik. A felrakóhegesztésnél nem a kötés a célunk, hanem az, hogy az alapanyagra hozaganyagot teszünk fel. Ez abban az esetben alkalmazható, ha más anyagminőség így követeli meg.

A sajtoló hegesztésnek két fajtáját különböztetjük meg, a hieghegesztést és a kovácshegesztést. Sajtoló hegesztés következtében a hegesztés folyamán, a szerkezeti elemek közti molekuláris kapcsolatot olyan intenzív erőhatással hozzák létre, hogy az alapanyagokat nem ömlesztik meg.

Hideghegesztés

Hideghegesztés következtében a használt anyag folyáshatáránál nagyobb feszültséggel kell terhelni azt a felületet melyet össze kívánunk kötni. Hegesztéskor azon munkadarabok melyeket használatba veszünk, módosul az alakja. Minden darabhoz hozzá van rendelve, egy kritikus átalakítási érték, amely megmutatja, mikor indul el a hegesedés folyamata. Ez az alumínium esetében 150% a réznél 175%. Hő bevezetése nem szükséges hideghegesztés alkalmazásakor, mert a különféle anyagok is hegeszthetőek egymással. A baj csak az, hogy csakis a hidegen megformálható anyagokat tudjuk összehegeszteni. Ezért olyan gyakori ez az eljárás alumíniumnál és a réznél, valamint ezek kombinálásánál. Leggyakrabban a villamosipar használja a hideghegesztést.

Robbantásos hegesztés

Robbantásos hegesztéskor nagyobb felületű, összekötni kívánt darabokat egymással párhuzamosan vagy szög alatt helyezik el, és egy hirtelen mozdulattal, lökéshullám alkalmazásával a munkadarabokat egymáshoz csapják. Így hegednek össze darabok. Ezek a lökéshullámok úgy alakulnak ki, hogy a lemez külső részére robbanóanyagot tesznek, vagy mindkét anyagot azzal vonják be, így egyszerre begyújthatóak. Ez néhány másodperc alatt végbe megy. A módszer alkalmazható kettősfémekél, különleges acéloknál, és ötvözetek egyesítésére.

Kovácshegesztés

A lágyacélok kötésére alkalmazzák a kovácshegesztést. Az eljárás alkalmával a felhevített testrészeket egymásra helyezik, és annak kötését külső erőhatással támogatatják.

Összetételtől függően 1350 °C hőmérsékleten végzik el. Ahhoz hogy jó kötések alakuljanak ki, szükséges a tiszta, oxidmentes érintkező felületeknek a megléte.