Robbantásos hegesztés

 

Robbantásos hegesztés

Robbantásos hegesztés

Eme eljárás során az összekötendő, nagy felületű darabokat egymással párhuzamosan vagy szög alatt helyezik el, majd hirtelen lökéshullámokkal a munkadarabokat egymáshoz csapják. Így a munkadarabok összehegednek. A lökéshullámokat úgy hozzák létre, hogy az egyik lemez külső rétegére robbanóanyagot helyeznek, melyet begyújtanak az egyik végén, vagy mindkét lemezt bevonják robbanóanyaggal, és egyszerre gyújtják be. Ez a diffúzió lefolyására nem elegendő, ezért különnemű fémek kötéseiben átmeneti kémíai vegyületek nem alakulnak ki, illetve a különböző acélok hegesztett kötésében átmeneti szövetszerkezetek. A robbantásos hegesztés a kettős fémek kialakítására, a szerkezeti és különleges acálok, ötvözetek egyesítésére, elkopott szerkezeti elemek felújítására sikeresen alkalmazható.

 

Kovácshegesztés

A kovácshegesztés a legrégibb hegesztési eljárás, ami lágyacélok kötésére szolgál.

A bonyolult kovácsdarabokat úgy lehet csak elkészíteni, ha külön kovácsolják az egyes részeket, és utólag egyesítik kovácshegesztéssel. Az eljárás során a hegesztési hőmérsékletre melegített alkatrészeket egymásra helyezik, és külső erőhatással biztosítják a kötést. Az acél összetételétől függően a kovácshegesztést 1350 °C körüli hőmérsékleten végzik. A jó kötésnek az a feltétele, hogy oxidmentes és tiszta érintkező felületeket biztosítson. Ennek elérését a különböző hegesztőporok segítik mint a vörösvérlúgsó, a szalmiák, bórax, hamuzsír, és a kvarchomok. Eme hegesztőporok revével könnyen olvadnak, hígfolyós salakot képeznek, és a további oxidálódástól megóvják a felületet.